Azt, hogy a kockázattal érdemes-e kezdenünk valamit, illetve pontosan mit kezdjünk vele, elsősorban az dönti el, hogy a vállalat vezetése mennyire viseli el a kockázatokat, más szóval mekkora a „kockázati étvágya”.
1. Elfogadott kockázatok
Vannak kockázatok, amelyekkel “együtt tudunk élni”, azaz úgy érezzük, hogy a normál működésbe belefér, esetleg az elhárítása többe kerülne, mint maga a várható kár nagysága, ezekre érdemes lehet belső tartalékot képezni.
Ilyen kockázatra példa sok cég esetében a vevői reklamációkkal kapcsolatos kiadások (károk), amelyre céltartalékot képezhet a vállalkozás.
2. Jelentős kockázatot képviselő események
A vállalat vezetése számára elfogadható kockázati szintnél magasabb kockázatok kezeléséhez azt kell felmérnünk, hogy elhárítható, átruházható vagy elkerülhető-e a kockázat, és mekkora ennek a költsége a várható kárhoz képest? Ezen szempontok szerint az alábbi lehetőségeink vannak:
a) beavatkozás, kezelés, elhárítás
Ha a kockázat kezelhető, és ennek költsége nem haladja meg a várható kár nagyságát, valamint az esetleg köthető biztosítás költségét, úgy érdemes beavatkozni az üzleti folyamatba, és elhárítani a kockázatot.
Tipikusan ilyen kockázatok közé tartoznak az adó-adminisztrációval kapcsolatos kockázatok, ahol az adóbírság és késedelmi kamatok rendszerint meghaladják a helyes folyamat kialakításának és alkalmazásának költségeit.
b) átruházás
Ha a kockázat átruházható (például biztosítással, határidős ügyletekkel vagy egy tevékenység kiszervezésével), és a beavatkozás, elhárítás költsége nagyobb, mint az átruházás költsége (vagy a kockázatot nem is lehetne elhárítani), úgy érdemes ezt a megoldást választani.
Erre jó példa a külső tényezők miatt bekövetkező balesetekkel kapcsolatos kockázatok, vagy az árfolyamkockázatok területe.
Mivel ezek rendszerint külső tényezőkön múlnak, ennek elhárítása nem lehetséges, vagy csak nagyon nagy költségek révén lenne lehetséges, ezért érdemes ezen kockázatokra biztosítást vagy árfolyamkockázat esetén határidős ügyletet kötni.
c) elkerülés
Ha a kockázat nem hárítható el, vagy csak magasabb költségek révén lenne elhárítható, esetleg átruházható, úgy meg kell vizsgálni, hogy megváltoztatható-e a kockázatos folyamat olyan módon, hogy a jövőben ne is merüljön fel.
Korábbi példánknál maradva az autószerviz informatikai rendszerében kötelezően kitöltendő adattá lehet minősíteni a vevő adószámát, így a jövőben nem fordulhat elő, hogy vevői adószám nélkül állítsanak ki számlát.
Bízunk benne, hogy a fenti összefoglalóval közelebb hoztuk Önnek a kockázatok kezelésének világát, hogy ezáltal minél távolabb kerüljön az esetleges károktól!
Munkájához további sok sikert kívánunk!