Az üzleti kockázatok felmérése és tudatos kezelése a nagyvállalatok világában már régóta bevett gyakorlat. A nagyvállalatok rendszerint belső ellenőrzési osztályok segítségével mérik fel, értékelik és kezelik a felmerülő kockázatokat.
Ilyen belső ellenőrzés osztályok felállítására a kkv vállalkozásoknak általában nincs erőforrása, ezért a kockázatkezelés sokszor a cégvezetés közvetlen feladatkörébe esik. Az utóbbi időben egyre több kkv cégvezető ismeri fel a kockázatok rendszeres és tudatos felmérésének és kezelésének a jelentőségét, és ez a tudatosság jelentős versenyelőnyt biztosít számukra.
De hogy is működik ez a gyakorlatban? Mit kell tennie egy cégvezetőnek, ha csökkenteni kívánja a kockázatait, vagy egyszerűen csak nyugodtabban szeretne aludni?
A kockázatelemzés – leegyszerűsítve – az alábbi módszertan alapján működik:
1. Azonosítás
A kockázatkezelési folyamat szempontjából a legkritikusabb pont, hogy egyáltalán felismerjük-e a kockázatokat? Ez sokszor nem könnyű feladat és elsősorban a vezetők személyén, képzettségén, tapasztalatán múlik. Találkoztak-e már azokkal a szituációkkal, amelyek a kockázatot magukban hordozzák, vagy egyáltalán gondolnak-e azokra a helyzetekre, amelyek kockázatot jelenthetnek a cégnek?
A kockázatok egy jelentős része olyan lappangó kockázat, amelyről a cégvezetésnek legfeljebb sejtései vannak. Ha egy vállalkozás képes ezeket felismerni és kezelni, versenyelőnyre tehet szert konkurenseivel szemben, akik esetleg nincsenek tudatában ezeknek a lehetséges veszélyeknek.
Vannak speciális kockázatok, illetve vannak olyanok is, amelyek majdnem minden vállalkozásnál előfordulnak. Ilyen területek közé tartozik többek között az adózás, a munkaügy, és az informatika. Azok a – jellemzően külső – szakértők, akik ezekkel a területekkel foglalkoznak, több céggel is kapcsolatba kerülnek, ezért megszerzett tapasztalatuk révén nagyobb rálátással rendelkeznek, vagyis teljesebb képet alkothatnak a valódi kockázatokról.
Vegyünk példaként egy közepes autószervizt, ahol bizonyos nettó módon (áfa nélkül) kiállított számlákon nem tüntették fel vevő adószámát. Ez adókockázatot jelenthet, de vajon egy autószerviz vezetője felismeri-e ezt a kockázatot?
2. Hatás (várható kár nagysága)
Miután megtörtént a kockázat azonosítása, fel kell mérni, hogy mekkora a várható kár nagysága? Legjobb, ha ezt konkrétan számszerűsítjük, de legalább egy 5-ös skálán érdemes besorolni. Ahhoz, hogy ez a besorolás megtörténhessen a cégvezetőnek el kell döntenie, hogy az egyes értékekhez milyen nagyságú károk tartoznak? Pl. a százezer forint alatti károkat 1-esnek veszi, míg a tízmillió forint feletti lesz az 5-ös a skálán. A köztes értékeket pedig beosztja magának.
Fenti példánkban az okozható kár nagysága a helytelenül kiállított számlák áfa-tartalma, és az ezzel kapcsolatos adóbírság és késedelmi kamat összege, amely az adóelévülési időn belül mondjuk 5.000.000 Ft-ot tett ki. Ez a vállalkozásnak egy közepesen komoly tételt jelent (3-as szint).
3. A bekövetkezés valószínűsége és a jelenlegi kitettség mértéke
Végül a cégvezetőnek azt kell minősítenie, hogy mennyire valószínű, hogy a felismert kockázat miatti kár bekövetkezik, azaz, hogy mennyire sürgősen kell a témával foglalkozni. Bizonyos körülmények ezt a kitettséget jelentősen emelhetik. Ezt is célszerű egy 5-ös skálán minősíteni.
Példánkban – tekintettel arra, hogy a cégnél már egy ideje nem volt áfa-vizsgálat – a bekövetkezés valószínűsége (elévülési időn belül) viszonylag nagynak mondható (4-es szint).
A honlapunkon található tesztekben ezen a folyamaton vezetjük Önt végig, így az általunk felismert és széles körben tapasztalt kockázatokról Önnek gyorsan, ingyenesen és azonnal tudunk áttekintést és elemzést nyújtani.